Cirmiék öröme
- Vau, vau! Mit láttam? Mit láttam? - rohant körbe Sajó, cikázott, mint a villám.
- Mi ez a mulatás? - sietett hozzá Böce, a borjú.
- Miért cikázol? - húzta, cibálta Ululu, a liba Sajó lábát.
- Nézzetek be Cirmiékhez! Nézzetek be! Nézzetek, siessetek, menjetek!
Uccu neki, rohantak az ablakhoz: Böce, Ululu és a többiek.
Cincin ezeket hallotta:
- Öt kiscica! Öt kis cirmos cica!
- Öten voltak, most tízen lettek.
- Nézzétek, Mircó tüzet rak.
- Circu cicomás ruhát köt.
- Cirmi mama cumival etet két kiscicát.
- Mircu ómama a kuckóban ül és énekel:
Van most öröm minálunk.
miau, miau!
Énekelünk, táncolunk,
miau, miau!
Böce borjú örömében sírt, nevetett:
Öt butuska kiscicuska,
tarka, barka, cirmoska.
- Ruccanjatok jobbra - balra! Ki merre lát, most azonnal! Hozzunk sok jót: ételt, italt, cukrosat és citromosat! Uccu, rajta! Uccu, hajrá!
- Én nem hozok semmit! - és rohant haza citerázva a hős Cincin.
Jöttek ám a barátok, sok-sok jóval.
- Cirmikéék tessék,tessék:
Tej, vaj, sonka, mézcukorka!
Húsleves, torta, bokréta!
Bébirékli! Bébikabát!
Öt kis cakkos cihahuzat!
Öt kis ruha, öt kis kék sál!
Cirmikéink, itt van, itt!
Cirmi mama sok-sok örömmel nézte élénk cicáit.